Belépés
Elfelejtettem a jelszavamat

Lépj tovább

2017-02-11

Igen. Szóval elköltöztem. A kislányommal és egy lánnyal akit az előző "munkahelyről" hoztam magammal. Meglepően könnyen beindult az üzlet. Szépen nyugodtan éldegéltünk. Mindenki magának dolgozott úgy ahogy neki tetszett. A lakást viszont csak én fizettem. Mindent meg tudtam adni a lányomnak amire szüksége volt. Melletem maradt a segítőm is támogatott amiben csak tudott egészen addig míg az életére nem törtek.
Egyszer a leányzó nevezzük Rékának azt mondta hogy csapjunk egy kis bulit. Nehezen de belementem. Azt mondta van egy két jó ismerőse. Gondoltam egy kis kikapcsolódás nem árt a lányom a mamánál volt úgyhogy szabad volt a pálya.
Mint kiderült az egy két ismerős 2 pasit takart melyből az egyiket nekem szánta.
Nem volt gond összejött. Gondoltam veszíteni valóm nincs. Másfél évet töltöttünk el együtt. Eleinte minden szép és jó volt. Egészen addig míg azt mondta hagyjam fel a munkám. Abban maradtunk hogy csak masszázs. Egy darabig ment. De amikor otthagyta a munkahelyét arra hivatkozva hogy nem bír ki nélkülem egy percet sem kérdem én miből élünk meg? Így hát amiről nem tud az nem fáj alapon dolgoztam tovább. Fél év után összeköltöztünk. Én fizettem a lakást a rezsit és mindent. De minden elromlott. Nem mehettem sehová a tudta nélkül nem vehettem semmit a tudta nélkül azt hiszem levegőt sem lett volna szabad vennem. Ott telt be a pohár amikor kicsit nehézre fordult az anyagi helyzetem. Többször behúzott a csőbe többek közt van egy ismerőse aki egy híres neves pénzügyi cégnél dolgozik fejesként ő ad kölcsön pénzt de át kell adnom a kártyámat amire a családit és gyest kapom tehát le kell mondanom róla addig amíg neki a kölcsönzőnek úgy tetszik. Belementem nem volt választásom. Most nem. Ez után többször szakítottam vele mondván nem megy ne bántsuk egymást. De mindig visszasírta magát. Nem szerettem nem tudom miért engedtem mindig. A végére megutáltam. Tudta hogy van egy ember aki régóta mellettem van és ha szükségem van segítségre és tud akkor segít. Megbeszéltem vele egy találkozót amiről a barátom tudott. De nekem haza kellett utaznom így nem tudtam elmenni a megbeszélt helyre. A barátom mindent elrendezett a telefonom otthol maradt és ő ment el helyettem. Nem voltam ott nem tudom pontosan mi történt a mai napig de a segítőm elmondása alapján 3an beültek mellé az autóba megfenyegették hogy fizessen. El kellett vinnie őket az otthonába a családjához és fizetnie kellett. 30 ezret vettek el tőle és a családjától. Rendőrségen nem lett jelentve. Ez nem. De én megbosszultam. Számomra a segítőm egy fontos ember volt nem tudtam megvédeni nem tudtam segíteni neki.
Később mikor ez kiderült újra elküldtem de megkezdődött a bántalmazás. Már úgy próbálta visszasírni magát hogy fenyegetett. Véget vet az életének. Elhittem. De nem lett minden szép bántott testileg lelkileg. Próbáltam úgy viszonyulni hozzá hogy ne legyen surlódás. Elhitette velem hogy én vagyok a rossz én vagyok a hibás hogy ő ilyen. Azért bánt mert nem vagyok elég kedves vele. Tűrtem és tűrtem. Mindent elnéztem. Azzal is fenyegetett hogy elveszi tőlem a lányom és soha többet nem fogom látni. Féltem.
De egy nap tudtom nélkül belépett az életembe a nagy szerelem. A nagy szerelem ami erőt adott felül kerekedni minden aljasságon minden bántáson és minden csalódottságon. Igen . A lányom apja fény volt az életemben és mindig a legnagyobb szerelem marad számomra. De ő nincs többé. A Szivem mélyen mindig őt fogom tekinteni a nagy szerelemnek, de az első nagy szerelemnek.Aki ezek után csöppent az életembe ő az életem nagy szerelme. A minden aki a világot jelenti. És nem fogjátok kitalálni de elárulom ő egy vendégem volt.... Aki a telefonomba úgy volt beleírva hogy patkány.
Nem volt a világ legszebb férfija eleinte azt mondtam hogy soha de soha nem tudnám elképzelni azt hogy vele éljek.
Aztán már azt nem tudtam elképzelni hogy nélküle éljek. ......

Hozzászólások (0)